Arról, hogy mennyire (nem) vagyok jó nő

Na mondjuk ez ugye relatív, mert ki is tudja azt pontosan megfogalmazni és meghatározni, hogy milyen is az a "jó nő". Persze, felszínesen nézve az a jó nő, aki után minden férfi csorgatja egy kicsit a nyálát, és egy röpke pillanatra leképzeli róla a ruhát. Mert persze, azt látjuk meg először, ami kívül van. Tehát kívülről nézve a jó nőnek szép teste van, és kívánatos minden porcikája. Természetesen szépen sminkelt arca is van, és tökéletes frizurája, meg hozzá valami nagyon csinos öltözék is van rajta. Ha így nézzük, akkor én nem vagyok jó nő. Sem szép testem nincs, sem más ezek közül. Sminkelni úgy szökőévente egyszer szoktam (azt hiszem, az idén már megvolt), a frizurám nem tökéletes, csak simán megfésülöm reggelente (vagy azt sem). A csinos öltözék pedig vagy az az egyszem farmerom, amiből még nem fogytam ki teljesen (bár az övemre elkélne mégegy lyuk már) kapucnis kardigánnal, vagy szabadidőruha. Nem valami változatos, és biztos, hogy egy csomóan azt hiszik, nincs is más ruhám, csak ez.. Azért van, csak nem hordom őket.
Más szemmel nézve jó nő az, aki tisztában van saját magával, legyen akármilyen is. A tökéletlenségeivel pont ugyanúgy, mint az erősségeivel. Mindezeket elfogadja, és mégis békében tud élni önmagával is, és a világgal is. A jó nő ezzel a szemmel nézve kedves és mosolygós, nem kiabál kígyót-békát mindenkire, mert mások tökéletlenségeit is el tudja fogadni. Ehhez a jó nőhöz egy kicsit hasonlítok, de még van hova fejlődnöm. :)
Amúgy meg.. mindenki az, aminek érzi magát. Én egyik nap jó nő vagyok, másik nap meg nem. :D Mikor hogy..