2016. márc. 10.

Röhej

Normális esetben azért ezt nem mesélném el, de egész héten most először, épp ennek a jelenetnek kapcsán kacagtam úgy, hogy a könnyeim is potyogtak, így ezt nem normális esetnek minősítem, és elmesélem.. hátha másnak is lesz pár vidám perce ettől. :)
Azt mondja este Balázs:
-Képzeld, valahol elhagytam a tapaszt a lábamról.
Még mielőtt igazán végiggondoltam volna, mit is mondok, vagy teszek, felcsillanó szemmel közöltem vele, kb. úgy, mint a penny-s reklámban, hogy:
-Én tudom. -és céltudatosan elindultam a gyerekszoba irányába, ahol is a küszöbről felszedtem azt a bizonyos tapaszt.
Balázs nem nagyon tért magához, hogy ha láttam, hogy ott van, akkor miért is nem vettem még fel, és dobtam ki, amikor megszólalt Erik az emeletes ágy tetejéről:
-Ja, azt én tettem oda tegnap, mert a fürdőben ráragadt a lábamra.
Na, itt kész voltam, és legyen bármilyen égő is a sztori mások előtt, hát potyogtak a könnyeim a nevetéstől. Főleg, ahogy még előadta, hogy azért ott van, mert úgy szedte le a lábáról, hogy "ráléptem a küszöbre, és odacsuktam ezt az izét az ajtóhoz, hogy lejöjjön".

Amúgy alapvetően rendszeretők vagyunk. Csak néha vannak kivételek. Ez egy ilyen eset volt. De legalább vidám perceket szerzett.

5 megjegyzés:

  1. És az is kiderült, hogy Erik kire ütött:D Nagyon jó:)

    VálaszTörlés
  2. Szerintem nem égő ez a sztori :) Erik jól nyomja :-DDDD
    Attól egyébként én odavagyok, amikor nálunk is arrébb löki valamelyik a szemetet/cuccot/levetett zoknit akármit, mert útban van, de nem dobja ki a szemetesbe/szennyesbe.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És ahogy nőnek, egyre kevésbé fogják ezeket észrevenni.. egy idő után már arrébb sem löki. :D (de mint a mellékelt ábra mutatja, simán hozzájuk idomultam én is :D)

      Törlés
  3. :D Akkor ne csodálkozzak, hogy mindig minden a földre kerül nálunk, és az ott senkit nem zavar?

    VálaszTörlés