2016. febr. 22.

3 év

Pont három évvel ezelőtt mentem először dolgozni a mostani munkahelyemre, gyomorgörccsel, félve, de tele bizakodással, és akkora elszántsággal, mint még soha.
Ma azért már nem így mentem be... :) Ott van mögöttem az a háromévnyi rutin, amivel nap, mint nap megteszem ezt az utat, már csukott szemmel is odatalálok bárhova, pedig három évvel ezelőtt rettegtem, hogy el fogok tévedni, és soha többé nem jutok ki onnan.
Sok minden történt a három év alatt, szerencsére sokkal több jó dolog, mint amennyi rossz, és emiatt könnyű szívvel mondom azt, hogy szeretem a munkámat. Szerettem az elmúlt három évet is, még akkor is, ha bizony voltak olyan napok, amikor azt kérdeztem magamtól, hogy mit keresek én itt? Rengeteg embert ismertem meg, rengeteg emberrel kerülök naponta kapcsolatba. Sokat tanultam magamról, másokról, sokat fejlődtem egy csomó mindenben, más dolgokban meg visszafelé.. Még mindig imádom azokat a napokat, amikor együtt megyünk és együtt jövünk Balázzsal, mert az mindig ad egy plusz jót annak a napnak. (ő nem mindig gondolja így szerintem, amikor hajnalban húsz percig engem kelteget)
Úgy érzem, vannak, akik egészen közel kerültek hozzám, és úgy érzem, vannak, akiknek fontos vagyok. És úgy érzem, számítanak a munkámra, és el is ismerik azt.
Mit mondhatnék még? Jó döntés volt.. ;)

4 megjegyzés:

  1. Emlékszem arra a bejegyzésedre. :) Örülök, hogy jó helyen vagy. :)

    VálaszTörlés
  2. Én is emlékszem... :-) Még sok három évet ott, elégedetten!

    VálaszTörlés
  3. De jó:) - még ha nehéz is...-

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm szépen. :) Terveim szerint innen megyek nyugdíjba majd.. kb. tízszer három év múlva.. :D (és ha csak annyi lesz..)

    VálaszTörlés