2015. okt. 19.

Itt járt Maga

Az ő saját és romboló valóságában ma este váratlan villámlátogatást tett. Mindezzel a lakás legkisebb helyiségében szembesültem, és szó szerint térdre is kényszerített. Merthogy Maga ezúttal a wc ülőkét tette tönkre. Úgy, ahogy volt, fogta, és szétszedte. Onnan tudom, hogy ő volt, hogy ezúttal sem volt senki az egész lakásban, aki észrevette volna a szétesett wc ülőke jelenségét, amikor kijött onnan, így tehát megint "Magától" történt az eset. Mint ahogy járt már Maga a szekrényben, amikor a zsanér esett szét, a másik szekrényben, amikor a polc esett le, járt a konyhai lámpánál, amikor az eltört, meg még egy csomó egyéb helyen is az elmúlt tizenpár évben.
Maga ezúttal jól kiszúrt velem, lévén, már csak én voltam ébren, és így én voltam az egyetlen, aki használni szerette volna még a wc-t. Egy pillanatra elgondolkodtam, amikor megláttam, hogy hagyom a francba, és majd milyen jó kis ébresztő lesz ez reggel a családfőnek, de aztán rájöttem, hogy valószínűleg nekem is jó kis ébresztőt jelentene, mert biztos, hogy első mérgében mindenkit azonnal felébresztene, hogy megtudja, ki volt a tettes. Maga ugye már messze jár, és amúgy sem jutna eszébe korán reggel ez a kézenfekvő megoldás.
Így aztán térdre ereszkedtem a wc ülőke két darabjával a kezemben, és próbáltam rájönni, hogy is kell azt arra a két kiálló bigyóra ráilleszteni, hogy az ott is maradjon. Az egyikre sikerült viszonylag hamar rájönnöm, a másikra sehogy sem akart úgy rámenni, hogy stabilan álljon ott. Közben azért megláttam azt is, hogy ráfér egy jóféle sikálás is erre a wc-re, így a további rejtvényfejtés előtt ezt is megejtettem. Ha Maga látott engem este tizenegykor gumikesztyűben, domestosszal felfegyverkezve, biztos jót kuncogott. Mindegy, legyen egy jó estéje. Kisikáltam a wc-t, majd újra próbálkoztam azzal a kis bigyóval. Egy tízperces szenvedés után úgy döntöttem, jó lesz ez így is reggelig. Használni lehet, tiszta is, majd reggel a nálam ügyesebb és jobban hozzáértő megoldja a problémát.
Azért remélem Magától most egy időre megint búcsút vettünk.

5 megjegyzés: