2015. szept. 28.

Füligszáj

Nem, és nem tudja senki überelni ma az én boldogságomat. Mit érdekelt, hogy dolgozni kellett menni, meg hogy fáztam, meg úgy egyáltalán bármi is, amikor ma este egy tegnapi kérésem teljesült is.
Nekem van a legjobb férjem. :)



El sem tudjátok képzelni, hogy mekkora öröm volt, amikor küldött egy emailt, benne egy ilyen jeggyel. :) És el sem tudjátok képzelni, micsoda borzongató öröm lesz majd látni, ahogy jönnek kifelé a játékosok abban a zöldes füstben. De várom már. :)

És akkor még azt nem is mondtam, hogy micsoda rendes kollégáim vannak... akik még ma, tíz nappal a névnapom után is úgy készültek, hogy felköszöntsenek. :) Az külön megható, hogy egyiküktől francia bulldogos bögrét kaptam, másikuk a prágai útján vett nekem csokit, a harmadik egy könyvet hozott, attól az írónőtől, akiről egyszer beszéltünk, hogy mindketten szeretjük, a negyedik pedig egy óriási tábla oreo-s milkát, mert megjegyezte, hogy az oreo-t ugyan nem, de az oreo-s csokit szeretem. Az ötödik ugyan nem volt volt, de felhívott a nászútjáról, hogy megkérdezze, hogy vagyok. :) És még van egy hatodik is, aki ugyan ma nem volt ott, nem is hívott, de még amikor beteg voltam, küldött nekem diót. (csak mert eszébe jutott, hogy tavaly úgy vettem egy másik kollégától)
És még csak hétfő van. :) Ez egy jó hét lesz. :)

(amúgy meg elfáradtam nagyon, de jól vagyok, ami ugye nem is csoda egy ilyen nap után)

1 megjegyzés: