Annyi minden munkálkodik mostanában bennem, hogy úgy érzem, csordultig vagyok érzelmekkel, hangulatokkal, tervekkel, vágyakkal, tennivalókkal. Nem is jut idő igazán semmibe belemélyedni, nem tudom végiggondolni, és rangsorolni, csak hagyom magam sodródni az árral.
Néha nagyon fárasztó vagyok saját magamnak is, máskor meg szárnyalok a gondolattól, hogy mennyi minden vár még rám.
Ugyanakkor a sok minden ellenére is úgy érzem, sosem voltam még ennyire a "helyemen", mint most. Sosem voltam még ennyire tudatában a saját sorsom feletti felelősségnek.
És sosem volt még, hogy ennyire komolyan így is éreztem, mint ahogy itt is le van írva:
1. Ha nincs jó érzésed valamivel kapcsolatban, ne csináld!
2. Azt mondd, amire komolyan gondolsz!
3. Ne könyörögj senkinek!
4. Higgy a megérzéseidben!
5. Soha ne nyilatkozz magadról negatívan!
6. Ne add fel az álmaidat!
7. Ne félj nemet mondani!
8. Ne félj igent mondani!
9. Légy kedves önmagadhoz!
10. Ami az irányításodon kívül esik, engedd el!
11. Maradj távol a drámázásoktól és a negatív dolgoktól!
12. Szeress!
Azt hiszem, tényleg megértem valamire, amit már olyan régóta halogatok. :)
Milyen jó tanácsok!
VálaszTörlésMilyen nehéz betartani őket!