2015. jún. 28.

Uncsi

Az is egyfajta ígyjárás, ha az ember lánya saját magát is unja. Mert bizony így van ez. Unom, hogy folyton ugyanazokon a dolgokon kattogok, és ugyanazokon siránkozom, meg mindig ugyanaz idegesít.
Így aztán inkább le sem írom, el sem mondom, mert minek, ha már úgyis uncsi még magamnak is. Jajj, de jó is lesz az a balatoni nyár már.. Lassan elkezdek egészen komolyan visszaszámolni. Az talán majd egy kicsit feldob mindenféle értelemben. (meg a meleg, amit már jövő hétre ígérnek)

1 megjegyzés:

  1. Unalom ellen javasolnám, hogy írj egy kicsit az általad olvasott könyvekről. Látom, szépen bővül az oldalsávod. :D Egy csomót ezekből nem ismerek, úgyhogy én örömmel venném, ha írnál az olvasmányaidról, és hogy hogyan halad a kihívás. Komolyan! :) És köszi!

    VálaszTörlés