2015. jún. 17.

Másképp kell

Már látom, hogy nem lesz olyan egyszerű és zökkenőmentes ez a nyári szünet, mint a tavalyi volt. Tavaly óta a gyerekeink sokat kamaszodtak, így aztán már nem férnek meg annyira egymással, mint eddig. Egymást szekálják, engem meg a sírba kergetnek vele, ahogy vívják a maguk kis szájkarate csatáit. Persze, tudom, hogy ez normális, és így kell lennie, de ez nem vigasztal. Mert ugye mi dolgozunk. Mindketten arra vágynánk, hogy amikor a munkából hazajövünk, legalább egy kis nyugalom is jusson. Az meg aztán nincs. Jó, most még rátesz egy lapáttal ez a kora őszi időjárás is, ami hirtelen beköszöntött (innen üzenem mindenkinek, aki két nap kánikulától már rosszul volt, és küldözgette a kérését, hogy legyen hideg, hogy most van nyár... melegnek kell lennie) mert mégsem olyan semmi, mint amikor jó idő van.
Szóval, valamit ki kell találnom, hogy kicsit lefoglalják a fölös energiáikat, mert nyár végére kicsinálják egymást is, meg minket is. :D

4 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. Nem, majd "csak" nyaralni megyünk együtt.

      Törlés
  2. Az unokáim is "ölik" egymást. Eddig csodamód elvoltak, de a legény már 9 éves elmúlt,a kisasszony meg rózsaszínes,csillogó,kopogó cipőjű 5 éves.:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem lehet egyszerű nálatok sem. :)

      Törlés