2015. ápr. 10.

Csendet

Egyáltalán nem tűnt fel, hogy ez a hét rövidebb volt egy munkanappal. Sőt, igazából kettővel is, mert még kedden is itthon voltunk, de az ezután következő három felért bőven öttel is. Így esett, hogy délutánra, mikor hazafelé jöttem a munkából már csak csendre vágytam. Ami azért elég komoly vágy, lévén három gyerek várt itthon. :D A papírforma igazolódott is, minden volt itt, csak épp csend nem, pedig nagyon jól elterveztem azt is, hogy fél órát legalább fekszem a kanapén. Végül meguntam az aláfestő zenét, amit Erik és Roli produkált, és úgy döntöttem, akkor én most elmegyek a könyvtárba, mert ott egészen biztosan csend lesz.
Jelentem, csend volt. És nyugalom. Ha tehetném, ott is maradtam volna a könyvek között. :) Helyette sétáltam egyet a naplementében hazafelé, és ezek után már a kamasztrió hangjait is jobban viseltem. :)

1 megjegyzés: