Kíváncsi leszek majd, hogyan lesz hétfőtől az országos össznépi visszarázódás a munkába. Kicsit kajánul vigyorgok magamban, mert én könnyen vagyok, ki sem szoktam belőle, ma is voltam. :) De jobb is ez így, egy kicsit dolgoztam, aztán egy kicsit megint itthon vagyok. Két hét után, mint ahogy jó sokan otthon voltak az ünnepek alatt nagyon nehéz lesz visszaszokni az unalmas hétköznapokba.
Már előre sajnálom a gyerekeimet is, akiknek hétfőn szintén kezdődik az iskola. Tök őszintén sajnálom őket, mert látom rajtuk, hogy most, amikor már kellőképpen pihentek, valahogy igazán le is nyugodtak. Jó, nincs az, hogy "egy hangjuk sincs", de azért nincsenek azok a vérremenő viták sem, mint az első napokban. Megkockáztatom, hogy boldogabb és egészségesebb életük lenne, ha nem kéne iskolába járni, és nem nyomorgatnánk őket felesleges tudományokkal. Lehetne valami alternatíva az otthonoktatás és a hagyományos iskola között is, habozás nélkül azt választanám.
És- hangsúlyoznám- nem azért, mert nekem személyes bajom lenne bárkivel is az iskolák valamelyikében, ahova a gyerekeim járnak. Egyszerűen csak úgy gondolom, jobb lenne ez, ha másképp lehetne.
Hát, hallod, én is tartok a hétfőtől. Mostanra tudtam annyira leengedni, hogy már nem hajnalok hajnalán ébredek.
VálaszTörlésNálunk a gyerekek csak szerdán és csütörtökön kezdik az iskolát és a bölcsödét.
VálaszTörlésMindenkinek nagyon jót tett,ha itthon tudott lenni 2 hétig. Az unokákkal is olyan jó volt: hagyhattam őket olvasni, pöszmögni, nem kellett mondani,hogy gyorsan alvás,mert holnap kelni kell.
VálaszTörlésÉs én is NAGYON élveztem.Persze voltak nehezebb órák is, de az elfelejtődik..)Meghosszabbítanám még,vagy gyakrabbá tenném a szünetelést.