2014. okt. 30.

Feldolgozás

Szép lassan, ahogy telik az idő, elkezdtem a feldolgozást a hétvégén történtekkel kapcsolatban. Főleg, mivel holnap már megyek dolgozni, és úgy nem lehet, hogy egyfolytában aggódok. Persze, ettől még fogok, de azért most már sikerült eljutnom odáig, hogy nem ugrik a gyomrom egy csomóba ahányszor csak az ominózus küszöb felé kell mennem, és nem vizslatom folyton a gyereket sem, hogy vajon sápadt e, vagy ilyesmi.
Igazából én szkeptikus vagyok ezzel a "csak a kamaszkor" magyarázattal szemben, és erre megvan a magam jó oka, de ettől még elfogadtam, hogy jelen pillanatban más választ a kérdésemre senki nem fog adni. Maradtak kérdőjelek bennem, sok mindenről, de úgy gondolom, időt kell hagynom arra, hogy majd ezek a kérdőjelek átalakuljanak. Van ennek az egésznek másfajta nézőpontja is, és ha azt nézem át, akkor van bőven "feladatom" ezzel kapcsolatban, amit ez az egész helyzet a pofámba vágott. Bár persze, már bőven saját magának kapja a pofonokat ez a kamasz gyerek, és nem nekem, de a saját részemre is hordozott magában tanulságokat.
Nem volt könnyű ez az elmúlt pár nap, de ez is valami olyan, amin már túl vagyunk, Idővel egy rossz emlékké fog szelidülni az a rémület, ami most jelképezi.

3 megjegyzés:

  1. Dius,nem kétségbe vonva a kórház alapos munkáját,nem tudjátok elvinni máshova is
    megnézetni több szem többet lát alapon?

    VálaszTörlés
  2. Most olvastalak végig, több bejegyzésedet.
    Iszonyú front volt a napokban, ami többünket megviselt. Lehet,hogy a fiadat is, és arra rájön még a kamaszodás, ami nagyon igénybeveszi a szervezetét.
    A lányom is kb.ennyi idősen este elájult a buszon, de úgy,hogy fejjel le az ajtó lépcsőjénél.
    Kint lefektették a járdára, a Gondviselő még egy orvost is küldött arra, este volt,én pont elfutottam kenyérért, ő meg szegénykém valahogy hazabotorkált hulla sápadtan.
    Ez már több éve volt.
    Akkor megbeszéltem vele,hogy máskor,ha érzi azt a fura gyengeséget,amit akkor ,azonnal és akárhol van, üljön le.
    Volt még néhányszor ilyen rosszulléte, ki tudta védeni a leülésekkel.

    A magatok megnyugtatásaként érdemes elvinni másik orvoshoz is, több szem többet lát.
    Mi is vittük a lányomat akkor.

    Nagyon sajnálom,hogy neked is át kellett ezt élni. Pocsék.
    Jobbakat kívánok nektek!!!!

    VálaszTörlés
  3. Kriszti, még gondolkodom ezen az opción. A hétvégéig.
    Mamka, köszönöm szépen, hogy írtál, és elmesélted a veletek történteket. Remélem, hogy mi is megbeszéltünk mindent ezzel kapcsolatban, de végül nem lesz szüksége semmire, mert többé nem kell ilyet átélnie.

    VálaszTörlés