2014. máj. 30.

:)

Mi van velem vajon mostanában? Egyik pillanatban mélabús és komor vagyok, és nem győzöm sajnálni magam amiért mindig fáj a nyakam, meg mindig ezer a dolgom, meg hogy már ilyen nagy gyerekem van, aki ballag mindjárt az általános iskolából...
A másik pillanatban pedig roppant optimistán és boldogan röpködök a világban, vigasztalok fáradhatatlanul elcsüggedteket, mosolygok azokra, akik kedvetlenek és fáradtak, és örülök mindennek. (legfőképp annak ma, hogy megérkezett a szülinapi ajándékom :D)
Mondhatjuk, hogy olyan vagyok, mint az időjárás. Mert amúgy tényleg. Az is ilyen. Egyik nap beborul, és vihar tombol, széllel, jéggel, hideggel. A másikon pedig szikrázó napsütés van egész nap.
Amúgy azt hiszem, nincs velem semmi. Egész egyszerűen csak élek. Megélem a pillanatokat, úgy, ahogy épp akkor meg kell élnem. Gyűjtöm a tapasztalatokat, és néha még a tanulságokat is sikerül levonnom belőlük. Jól esik néha az is, ha kiadhatom a bánatomat, vagy épp elcsendesedhetek egy pillanatra a fájdalomtól, de még jobb az, amikor örülhetek, és mosolyoghatok.
Igazából mindkettő én vagyok. Csak mosolygósabb jobb szeretek lenni. :)

Na és mit gondoltok, hova megyünk a hétvégén? :D :D :D (nagyon nehéz kitalálni :D)


3 megjegyzés:

  1. Csak nem focimeccsre? :D
    Na, és mi az ajándékod? *kíváncsi vagyok*

    VálaszTörlés
  2. Nyilván focimeccsre... :D
    Kristófunk most fertőződik meg a focilázzal, meglátjuk, mi lesz belőle...

    VálaszTörlés
  3. Hát persze, hogy focimeccsre. :)
    Teide, az ajándékom pedig az a focimez, amit már a szülinapom napján emlegettem, hogy úton van. :) Tegnap megérkezett. :)

    VálaszTörlés