2013. dec. 29.

Visszatekintős móka

Ami akkor lenne az igazi, ha jó sokan részt vennénk benne... Mindegy hogyan, itt írod le Te is, vagy magadnak csak, esetleg közzéteszed a saját blogodon, vagy kiposztolod a facebook-ra. Sőt, az sem baj, ha én nem is fogok tudni róla. :) Azt azért előrebocsátom, a kérdések nem a saját fejemből pattantak ki, hanem a Láthatatlan Egyetem Önkéntesei munkájának eredménye.
Első körben akkor következzen 6 mondat az előző évről (vagyis erről, ami még éppen tart)

A legbölcsebb döntés, amit meghoztam az volt, amikor február végén igent mondtam egy olyan ajánlatra, ami nem teljesen az volt, amire vágytam.

A legnagyobb lecke, amit megtanultam az volt, hogy semmi sem fontosabb annál, hogy az ember egészséges és vidám tudjon lenni. És még az, hogy minden megvár...

A legnagyobb kockázat, amelyet vállaltam az volt, amikor február végén igent mondtam egy olyan ajánlatra, ami nem teljesen az volt, amire vágytam. Fogalmam sem volt, meddig bírom fizikailag, testileg, egészségileg.. és benne volt a kockázat, hogy el fogok bukni.

A legnagyobb meglepetés az előző évemben az volt, hogy a férjem és a fiaim mennyire frankón helyt tudnak állni minden helyzetben.

A legnagyobb szolgálat, amelyet végeztem ebben az évben is ugyanaz, mint eddig mindig. :) Mondanám, hogy Isten szolgálata, de nem a szó szoros értelmében, hanem egy kicsit másképp. Mondanám, hogy az Univerzum szolgálata, de ez sem igaz.. De valami ilyesmi. :)

A legnagyobb dolog, amelyet befejeztem ebben az évben is a blogom. Mert az idén is kitartottam minden nap jóban-rosszban, fáradtan, idegesen, félve, sírva, örülve... :)

Akinek van kedve, csatlakozzon. :) Akinek nincs, az is.. és majd menet közben kedve is lesz. :)  Még van ám kérdés holnapra, sőt, holnaputánra is. :)

Na és azért elmesélem, hogy kicsit zűrzavaros lelkem ma komoly megnyugvást nyert. Lehúztam az ágyneműt, tisztát húztam, mindent kimostam, kiástam a gyerekek szobáját a háthogyismondjam miből... trutyi?gané? valami ilyesmiből. Ugyan nagyon elfáradtam, de nagyon jólesett végre megcsinálni. :)

5 megjegyzés:

  1. gondolkodtam ide írjam, vagy neked levélbe, de végül felvállaltam (szokás szerint nem kis problémát okoztak a megkezdett mondatok és nem is mindet tudtam magamra venni- nem vagyok én ebben jó - de legalább látszok veled)

    A legbölcsebb döntés, amit meghoztam az volt, hogy a gyerekek iskolát váltottak.

    A legnagyobb lecke, amit megtanultam az volt, hogy ha én nem vagyok nyitott, akkor mások sem nyitnak felém.

    A legnagyobb kockázat, amelyet vállaltam az volt, hogy Anna nem fogja magát jól érezni a konziban (szerencsére nem így történt).

    A legnagyobb meglepetés az előző évemben az volt, hogy egyre kevesebb szükség van rám.

    A legnagyobb szolgálat, amelyet végeztem - szerintem ilyen nálam nincs....
    A legnagyobb dolog, amelyet befejeztem ebben az évben - semmit nem kezdtem, semmit nem végeztem.....

    VálaszTörlés
  2. Hát ezek fogas kérdések nekem,de már másodszor jöttem vissza.nehezen tudok válaszolni.Még gondolkozom.A szándék megvan bennem.:)

    VálaszTörlés
  3. Eszter, köszi. :) Teljesen jó ez itt is.. de persze a levélnek is örültem volna. Semmit nem végeztél, ez nem igaz.. :)
    Mammka, várom azokat a gondolatokat, amikor megszületnek.

    VálaszTörlés
  4. Én mindenképpen csatlakozom, mert egy hasonló írást gondoltam a blogomon. A kérdésekkel könnyebb lesz. :)

    VálaszTörlés