2013. okt. 18.

Tudtam én...

...hogy ma legjobb lenne ágyban maradnom. Már reggel éreztem, hogy nem kéne felkelnem, főleg mivel első gondolatom az volt, hogy hat óra múlva már dolgozni fogok.
És a nap pontosan ennek megfelelően is alakult. Van egy-két jó pillanat is belőle, és ezekre akarok emlékezni. Nem így lesz.. mert a rosszak jó mély nyomot hagytak, felejthetetleneket. Olyanokat, amiben még nem volt részem soha, és nem is akarom többet sem átélni, sem látni. Soha többé.
Nem írhatom le, mi történt, és még ha leírhatnám, akkor sem tenném. Mert azért majd az idő elhalványítja ennek a napnak az emlékét is, és majd akkor nem szeretném tudni, hogy van valahol egy nyom, ami bármikor újra élesben kivetíti nekem.
És mennyire jó, hogy ennek a napnak már vége is van.. igaz, mindjárt kezdődik is egy új. De minden új nap új esélyekkel is indul. Akár még jó is lehet. :)
Mondjuk délután vár a fodrász. Majd egészen addig arra fogok koncentrálni, mennyire jó lesz az a hajmosás.. :))

2 megjegyzés:

  1. Nekem a mai ilyen. Legszívesebben egy nagy fekete zászlót terítenék mindenre.

    VálaszTörlés
  2. Sajnálom. Remélem a holnapi napod sokkal jobb lesz.

    VálaszTörlés