Ők is itt vannak ám

Azon gondolkodtam ma este, miközben az x-faktort néztem (és nem fogok ma írni róla, majd csak holnap, mikor már meg lesz a másik hat versenyző is), hogy mi az, amiről nagyon régen nem írtam. A csapból is a gyerekek iskolai ezmegaz-a, meg a munkám, meg a torokfájásom és ilyesmik folytak mostanában.. ezekről meg tudnék írni most is (igen, a torokfájás már megint... még mindig.. aktuális), csak nem akarok. :) A munkámról például napokig tudnék mesélni, csak olyan mélységben, ahogy tudnék nem szabad belemennem. De majd akit érdekel, annak egyszer elmesélem szóban. :) Vagy megtartom magamnak. :P
Na de tudom ám, miről, akarom mondani kiről, sőt.. még pontosabban kikről nem esett szó már nagyon régen. :) Pedig itt vannak... stabilan, imádnivalóan. Bizony, a két kutyánk. A két tökéletesen összecsiszolódott jóbarát, akik most, hogy már hideg van, a világ minden kincséért sem vonulnának külön, inkább összekuporodnak az egyik kutyaházban (mondanom sem kell, hogy a kisebbikben), és úgy alszanak. Amúgy meg tudom őket érteni, tök jól fűtik egymást. :)
Arti olyan kis öregfiúsan és egykedvűen tengeti a napjait, napozik, amikor teheti, és leginkább arra koncentrál, hogy Freddy hagyja őt békén. Freddy persze nem hagyja, mert ő meg még kamaszfiú, aki izgága, és játékos, és időközben tökéletes házőrzővé nőtte ki magát. Ember nem mer bejöni tőle, aki nem ismeri őt, mert olyan fenevad módra ugatja az idegeneket, hogy félnek tőle. Amúgy mókás, hogy ilyen harcias, mert ez csak addig tart, amíg ő bent van a helyén. Amint kiszabadul onnan, odarohan az idegenhez, és már játszik is vele. :) De ezt csak azokkal tudatjuk, akik megérdemlik. Nem baj az, ha félnek tőle.. :)
De Freddy továbbra is egy show-man, akivel ha időnk van egy élmény együtt lenni. Minden percünkben részt akar venni, és nem viseli el, hogy ha lát minket, de nem foglalkozunk vele. Olyankor mindig hangosabban nyüszít, egészen addig, amíg meg nem unja valaki, és ki nem engedi a kennelből. :) Akkor aztán roppant hálásan rögtön pacsit ad, vagy tizet egymásután. :) Azt kifejezetten utálja, ha valamelyik gyerek hintázik, olyankor neki ott kell lennie, különben elviselhetetlen hangon óbégat. :) A rollerre és a biciklire (meg a műanyag motorra) ádáz ellenségként tekint, ezeket ugatja.
Nem túl sokat tudunk velük foglalkozni mostanában, épp ezért hálásak is minden percért, ami jut nekik. :) A simogatásért is, a falatokért is, meg mindenért.. néha tüntetőleg nem esznek, ha sokat vannak egyedül, akkor főleg. Van olyan is, hogy csak tőlem fogadják el, bárki más adja, otthagyják, és egy szemet sem esznek a kutyatápból. :)
Reggelente együtt kávéznak velünk, és Balázs szilvás croissantjából az utolsó falaton ketten osztoznak. Addig meg ott ül mindkettő, és nagyokat nyel, meg nyalja a száját. :)
És amikor meg csak én vagyok itthon délelőtt, és el kell mennem bevásárolni, akkor ilyeneket művelnek a hátam mögött.

Nem mi voltunk.. ezek a rongyok csak úgy idejöttek...

És ilyen ártatlan képpel tudnak nézni minden ilyen után.. 

Miii? Ilyet? Sosem.. Látod milyen kis rendesek vagyunk...

Ha valaki megkérdezné, akkor azt mondanám gondolkodás nélkül, hogy francia bulldogot a világnak. :) A világ legjobb kutyái. :) 

És majd egyszer, amikor majd lesz még egy fekete kislány is mellettük.. meg talán egy angol bulldog is, akkor lesz igazán kerek az egész. :) De addig így is pont jó. :)