Vasárnap este

Megint jól elpiszmogtam az időt, és igazából már akkor is késő lenne, ha az ágyban lennék, és javában aludnék. De végülis már mindegy. Jön a nemannyira szeretem hét, mert ezt a korán kelést nagyon nem nekem találták ki. De nem baj, ez is csak öt nap, és ha azon túl vagyok, akkor megint jön kilenc olyan, amikor még csak gondolnom sem kell a hajnali négy körüli ébresztőre.
Ma jó kis frontos nap volt minden tekintetben. Pontosan olyanok voltunk, mint az időjárás mind az öten. Egyik pillanatban vidámak, másikban mérgesek. Éppen mondjuk mi nem csattogtunk, és szórtunk jeget, de lehet, hogy lehetett volna odáig is fokozni. :D :D
Már csak két hét van hátra a suliból, és gondolatban holnap én is elkezdem írni a felkiáltójelekkel a Vakáció szót. Azt hiszem, bőven elég is volt ennyi ebből a tanévből, mert a gyerekeim is meglehetősen elfáradtak mostanra, meg úgy egyáltalán. Ideje lesz annak a szusszanásnak.
Előre utálom magam ezért, de csak megmutatom a Balázs telefonjából kivarázsolt fotókat is. Mondhatnám úgy is, hogy vigyor három lépésben.. De aztán vége a fotósorozatnak.. az elmúlt öt évben sem volt itt ennyi kép rólam. :D

Szépen nézzél.. fotóznak

Kicsit azért mosolyoghatnál.... 

Mondjad, hogy csíííízzzz.