Még csak kedd van, és én máris nagyon-nagyon fáradt vagyok. Fogjuk arra, hogy jön valami front, vagy ilyesmi (mondjuk ha visszatér az a kellemes nyárias meleg, akármeddig leszek ilyen nagyon fáradt).
Már reggel azzal a "minden porcikám fáj" érzéssel keltem. De szó szerint fájt, úgyhogy szívesen vissza is feküdtem volna azzal a lendülettel. Azért nem tettem ilyet mégsem, mert a kiskorúaknak még suliba kell menni, de már álmodoztam azokról a nyári délutános hetekről, amikor akár nyolcig is aludhatok majd. De jó is lesz... :) Addig meg már nem is kell olyan nagyon sokat várni. Legalábbis a tanév végéig. Ha jól számolom, még pont egy hónap, amiből nem is lesz minden nap tanítás, mert lesz még itt pünkösdhétfő is, ami ugye rögtön szabadnap. :)
Nem is tudok ma mesélni semmi mást, mert úgy a tizenhetedik ásításon vagyok túl az elmúlt három perc alatt. Talán itt az ideje inkább lefeküdni... :)
Én is mindig úgy érzem nekem is ajándék a nyári szünet, pedig én dolgozok, de nem kell reggel a műsort végigcsinálni (ébresztés, reggeli, ruhaválogatás, szendvics stb.). Jó lesz ebből már kicsit kilépni. aztán már csak az a gond ki vigyáz a kicsire egész nap, mi a nagyok programja, mit esznek stb. :)
VálaszTörlés