2013. jan. 31.

Tegyük ezt tisztába

Timi mondata ejtett gondolkodóba (és ez most jól néz ki, mert ha most kattintasz a nevére, az ő bejegyzése úgy kezdődik, hogy Dius ihletett meg.. :D :D :D), amikor azt írta, hogy ejj, a rossz dolgok listája hosszabb, mint a jóké. Tényleg hosszabb amúgy, már ránézésre is. De azért szeretném leszögezni, hogy a legkevésbé sem vagyok pesszimista vagy épp introvertált fajta. Még ha néha úgy tűnik is, hogy mindig van valami nyűgöm-bajom, akkor sem igaz. Tény, hogy örökké gondolkodom valamin, és elég ritkán fordul elő, hogy csak olyan dolgon, hogy milyen színű legyen a körmöm. Itt túlnyomórészt azok a gondolataim hagynak nyomot, amik sokáig foglalkoztatnak, vagy épp mélyebben érintenek. Ezek pedig olyanok, amilyenek. Nem mentegetőzni akarok, mert akkor itt most felsorolhatnék egy csomó mindent, hogy miért is ilyenek. Szó sincs róla.
Sokkal inkább azt szeretném elmesélni, hogy minden látszat ellenére egy vidám csaj vagyok, aki jókat tud nevetni, néha úgy, hogy alig tudom abbahagyni. (Balázs tudna erről mesélni). Spontán tud belőlem dőlni a hülyeség bármikor. Sokat mosolygok, és erre vannak tanúim is. :P Persze itthon nem vigyorgok magamban, mint a tejbetök, de a telefont is mosolyogva tudom felvenni (aki megérdemli). Tudok a saját káromon is nevetni, és - be kell valljam- hatalmasakat tudok kacagni másokén is. Utána néha elszégyellem magam, de akkor.... hát muszáj, na. Itthon, egyedül, nevetés és kacagás helyett hangosan zenét hallgatok, és énekelek is. Erről Freddy-t kérdezzétek, tudna mesélni. Naigen... és azt is tudni kell, hogy vannak zenék, amiket ha meghallok, akkor táncolok is. (Freddy erről is tudna mesélni... meg a gyerekeim...)
Amúgy is alapvetően kedves ember vagyok, aki szeret mindenkit, és nagyon szeret beszélgetni is, írni is, meg olvasni is. Főzni nem, de ez köztudott. (és nem is ezért szeretnek)
De ilyenekről én nem tudok írni, mert annyira kézenfekvőek a mindennapjaimban, hogy fel sem tűnnek, hogy pl. valamelyik nap is egyszerre több emberben tartottam a lelket facebook-on. Csak azért, mert nekik jó volt, én meg épp ráértem "meghallgatni" őket. De ez ennyi csak. Tény, hogy pozitívabb lenne, mint a világmegváltó gondolataim. Vagy a fene se tudja.
Mindegy, lényeg a lényeg, hogy minden érzelgősségem és gondolkodósságom ellenére azért ám igazából az a legjobb lista sokkal hosszabb, mint a másik. Mert onnan kimaradt egy csomó minden, amik nem annyira kézzelfoghatóak,mint mondjuk a strongbow gold,  úgymint
-ölelni
-csókolni
-segíteni
-gyereket elaltatni
-gyereket ringatni
-szülni
-táncolni
-tehetségkutatót nézni
-álmodozni
-kánikula utáni estén a locsolt füvön mezítláb mászkálni

És így tovább... ez a lista végtelen hosszú.
És most, hogy ezt tudjátok, kérni is szeretnék valamit. Van itt a bal oldalon két számláló. Az egyik a "követők" modul alatt közvetlenül, a másik kicsit még lejjebb. Mindkét számláló érdekes számot fog mutatni nemsokára. Az egyiken mindegy lesz, a másikon mindkettő. Az lenne a kérésem, hogy amikor itt jártok, akkor pillantsatok már rá, és ha épp azt a számot mutatja, hogy 222222, vagy 111111, akkor azt fotózzátok ki nekem, és küldjétek el emailben.  Köszi. :)

6 megjegyzés:

  1. hogy megnevettesselek (van ilyen szó?) most roppant büszke voltam magamra hogy értem a mindegy és mindkettő szó is...... és hol kerestem? természetesen a jobb oldalon:-)))) Amúgy én tudom, hogy mosolygós és vidám vagy (általában még a hangod is)

    VálaszTörlés
  2. Nem is gondoltalak sem pesszimistának sem introv.-nak. :)

    Nekem nem volt kedvem megírni a legrosszabbakat, de a legjobból meg sem álltam százig. :)) És még utána is volt ötletem. :)

    VálaszTörlés
  3. Persze, leírva, és szigorúan a számokra koncentrálva sokkal hosszabb az "utálom-lista". De amúgy?
    Amiket utálok/lunk javarészt konkrét dolgok.
    És amiket szeretünk?
    Ezerféle. Mert hányféleképpen lehet ölelni, szeretni, mezítláb járni a frissen locsolt füvön, magadba szívni a tavaszi eső, vagy éppen egy nyári zápor illatát? Megszámlálhatatlan, és mindegyik más.

    Szóval -bár nem ismerlek személyesen- nem gondoltam egy percig sem, hogy pesszimista lennél. Sőt...

    Bettus

    VálaszTörlés
  4. Jaj, remélem, nem okoztam lelki válságot, én sem gondoltam, hogy pesszimista lennél vagy nem vidám! Teljesen lejön a blogodból, hogy olyan vagy, amilyet most írtál. És szerintem hasonlítunk :) És azt is tudom, hogy ha az ember nekiáll listákban gondolkodni, akkor igen könnyen jönnek a napi bosszantó apróságok, egyikről jut eszembe a másik, és hamar hosszú lesz a lista.
    Szóval az csak egy ártatlan megjegyzés volt :)

    Tök jó, hogy így kezdődnek most a blogjaink, ahogy :)

    VálaszTörlés
  5. Szerintem erről a témáról nálam is fog születni egy bejegyzés... Látod, hogy megihlettél bennünket! :-)

    VálaszTörlés
  6. Eszter, szerintem van ilyen szó. És örülök, hogy figyeltél a múltkor, mikor ezt magyaráztam, és most elsőre "leesett". :)
    Erika, örülök, hogy nem gondoltál annak. Nálam az ilyesmi azért nem kedv kérdése, mert így volt egyensúlyban bennem, hogy mindkettőről esett szó. (kicsit vaskalapos vagyok)
    Csipkerózsa, köszi.
    Timi, jajj, dehogy, szó nem volt válságról. Csak elgondolkodtattál, és ha már így esett, akkor írtam is róla.
    Dominika, várom. :)

    VálaszTörlés