2012. nov. 24.

Zámbó Krisztián

Megpróbálok óvatosan fogalmazni, mielőtt úgy járok, hogy azonnal az összes Jimmy rajongó és a teljes Zámbó klán nekem ugrik, már csak úgy megszokásból is, mert amit ez a fiú kapott az elmúlt hónapokban, ez már valami kialakult feltételes reflex lehet azoknál, akik szeretik Őt.
Csak azért kell óvatosan fogalmaznom, mert én is azt gondolom, hogy itt, most, ebben a műsorban nem tudott jól énekelni. Amellett, hogy sokszor mondtam már, nekem sem fülem nincs igazán ehhez, sem hangom nincs énekelni sem, úgyhogy ki vagyok én, hogy megítéljem? Bár, elárulom, legalább háromszor sírtam az ő dalain, úgyhogy valamit tud. :)
De! Az egy dolog, hogy mit tud. Az egy másik dolog, hogy mit nem. Ezen túl ő egy ember. Valaki olyannak a fia ráadásul, akinek olyan hangja volt, mint tán senki másnak az országban. Épp ezért jó sokan elvárták tőle, hogy minimum olyan legyen, mint az apja. Mintha mondjuk feltámasztanánk szegényt, és újra énekelne. Pedig hát ilyen nincs.
Miután nézem a műsort a válogatóktól, így aztán élénken emlékszem arra, amikor a válogatók során először énekelt. Az egy olyan igazán libabőrözős éneklés volt. Amitől az ember ült, gombóc a torkában, könnyek az arcán, és azt gondolta, ilyen nincs. Mert tényleg volt a hangjában valami, ami olyan volt, hogy néha még az apja zsenialitása is visszaköszönt benne.
Aztán láttam, hogy valahogy hétről-hétre görcsösebb, és hétről-hétre kevésbé jön össze neki, hogy jó legyen. A hangjában is hallani lehetett, hogy ott van örökké a pánik szele, hogy nem fog sikerülni. És ez az érzés az, amitől annyira értettem és megértettem őt. Amellett, hogy valamiféle sorsközösséget is éreztem vele sokszor. Mert a személyisége nagyon hasonló lehet az enyémhez. Olyan, aki minél jobban akar valamit, annál jobban elbaltázza. És mikor elhatározza, és kimondja, hogy megcsinálom, akkor egészen biztosan őrült nagy kudarc jön azonnal, ahogy lehetőség lenne bizonyítani.
Azt pedig, amit mindannyian láttunk, hallottunk, tapasztaltunk, akik internetet használnak, facebookoznak, hogy mekkora tömegek álltak ki ellene, és alázták-gyalázták a hozzászólásaikkal, blog posztjaikkal, attól én sírva menekültem volna, az biztos. De nyilván nem tehette ezt, hiszen a show-nak menni kell, nem úgy van, hogy én most nem tudok szerepelni, mert egész héten engem utált a világ. Szörnyű érzés lehetett úgy kiállni a színpadra, hogy pontosan tisztában volt vele, mennyien haragszanak rá, amiért még mindig ott van. Elképzeltem, hogy nekem oda kéne ülnöm egy rakás olyan ember közé egy terembe, ahol mindenki utál. Abban a helyzetben kéne írnom valamit, akár még kulcsszavak is lennének hozzá, amiből egyébként egészen könnyű egy történetet összehozni. Az a helyzet, hogy még ha valamit össze is hoznék, az valami olyasmi lenne, mint az ő dalai az x-faktorban. Görcsös, élvezhetetlen. Mert képtelen lennék kikapcsolni magamból azt, hogy ezek az engem utálók most minden mozdulatomat lesik, és alig várják, hogy elkövessek egy hibát, amibe beleköthetnek.
Szóval, csak azt akartam mondani, hogy Zámbó Krisztián szereplése az x faktorban egyáltalán nem volt hiba. Ha másra nem is, arra mindenképpen jó volt, hogy nekem megtanította, hogy igenis lehet emelt fővel megbukni valamiben.

5 megjegyzés:

  1. nekem továbbra is az a vélemény, -túl a korunk társadalmára hatott túlzott internetezés hátrányain-, hogy aki kiáll az utcasarokra, az ne csodálkozzon, ha elviszik egy körre.

    (és hová lett az esti diskurzusunk fb-ről? vagy csak álmodtam volna, mondjuk utána 5 perccel már tényleg aludtam... :D )

    VálaszTörlés
  2. Drága Dius, Te is tudod, hogy ez az egész nem szól másról, csak arról, hogy beszéljenek a műsorról az emberek, akár pro akár kontra, mert ugye a negatív reklám is reklám. Teljesen mindegy, hogy jó-e hangilag a versenyző vagy sem, az a lényeg, hogy megosztó legyen, mert abból jön a nézettség, abból meg a kőkemény forint.
    Egyetértek egyébként Cuckánk fenti bölcsességével. ZK pontosan tudta, hogy mire vállalkozik, és szerintem bárhogy is énekelte volna el a beugró dalát, (ami egyébként szerintem tökjó volt), hótziher hogy beválogatták volna, mert egy ilyen ziccert nem hagyott volna ki a csatorna, mint ahogy nem is hagyott.
    Másrészt. Nyilván nem könnyű egy Jimmyapa emlékével versenyezni, de ezt is ő vállalta. Ő akar apja után énekes lenni, és nem villamosmérnök, ahol viszont nem hasonlítanák senkihez. Mellesleg nem hiszem, hogyha valóban ezen az énekesi vonalon szeretne érvényesülni, akkor azt ne tudná/tudta volna megtenni x-faktor nélkül. gondolom az apja révén van bejárása olyan körökbe, menedzserek, kiadók, akik szívesen felkarolnák, és a koncertjeire meg úgyis elmennének, ahogy el is fognak menni a hajdani Jimmy rajongók.
    Szóval ez az egész csak a cirkusz miatt volt, amit meg is kapott a nép.

    VálaszTörlés
  3. Semmi jobbat nem tudok írni mint az előttem szólók írtak. Nekem is az a véleményem, nem volt kötelező kiállni. Amennyit tud, azt előadta, van az apjával közös hangszíne. De ez a műsor nem erről szólt! Igen emelt fővel volt, nekem néha nagyon is magasra emelt fővel. De van benne rutin, amit eddig csinált, csinálni fogja ezután is.

    VálaszTörlés
  4. Cucka, nem álmodtad. Vagy én is... és nem tudom, tán a cica vitte el.. de legyen neki. :)
    Bea, ó, persze, tudom én ezeket, ha teljesen tudatosan gondolom végig. Csak néha előjön belőlem a naiva.
    Anikó, őszintén szólva, amit kapott innen-onnan, ahhoz szükség volt ekkora arcra.. kisebbel összezuhant volna rögtön. :)

    VálaszTörlés
  5. Ez nagyon a szívemből szólt, bár én az apját se szerettem, őt meg nem is hallottam énekelni, de borzalmasan utáltam, ahogy a facebookon ekézték.

    VálaszTörlés