Aztamindenit!

El sem hittétek volna ma rólam (de már tegnap sem, pedig hétfő volt), hogy én voltam az, aki múlt héten dagonyázott az önsajnálatban és az önutálatban. Mert az van, hogy tegnap is ugyan majd' megfagytam egész nap a boltban (14 fokról indultunk reggel.. isteni volt), meg itt volt az az Erik egyes, meg még a nyílt napra sem tudtam menni, de azért nem hagytam magam, és jó kedvem volt.
Ezt ma még lehetett fokozni. Magam sem hittem, hogy meddig, de elmesélem.
Már tegnap is motoszkált bennem, hogy nekem ma könyvtárba kell mennem. Ma meg még erősebben. Mivel a múltkor is úgy jártam, hogy amikor ennyire késztetést éreztem, akkor pont szembe jött velem a könyv, amit  már régóta el akartam olvasni, így úgy gondoltam, most is így lesz. Úgyhogy miután végeztem az egyéb teendőkkel munka után, mentünk a könyvtárba.
És ott aztán akkora, de akkor meglepetés ért, hogy egy fél órát vigyorogtam tőle egyfolytában. Történt, hogy miután leadtam a kiolvasott könyveimet, mentem válogatni a felnőtt részhez. És akkor jött utánam az egyik könyvtáros hölgy, kezében egy könyvvel, hogy meg szeretné mutatni. Mert mint kiderült, olvas engem, igen hosszú ideje, és a zoknis manós történetem kérem szépen már létezik. Nézzétek csak meg Ti is.

http://www.zoknimuki.hu

Nem kommentel nálam, és még sosem említette, hogy olvas, pedig nem kevésszer találkozunk. De - vessetek rám követ érte- annyira jó volt, hogy így történt. Eltelt egy jó idő, mire képes voltam kicsit megkomolyodni ezek után.


Ja, és egyébként meg csupa olyan könyvet hoztam, amire egy jó ideje vágyom már. Megyek is, és elkezdem az elsőt. :)))