Erik szemészeten járt

Én már ma olyan fáradt vagyok, hogy akár lehetne is holnap péntek, azt sem bánnám. De még nem ez lesz, csak szerda.
De ma el akartam mesélni Erik szemüveg sztoriját. Nagyon régóta mondogatja már, hogy ő szemüveg nélkül jobban lát, mint szemüvegben. Hittük is, meg nem is, mert tudjuk, hogy kezdettől fogva utálja (nem is véletlenül ment át rajta a motorral, amikor az elsőt megkapta). De annyit mondogatta az idén nyáron is, hogy csak bejelentkeztem vele a szemészetre. Gondoltam, mond, amit mond, elfogadjuk, elhisszük.
Voltunk is már iskolakezdés előtt, akkor megállapították a gépes vizsgálattal is, meg a táblaolvasós módszerrel is, hogy távolra egészen biztosan nem kell szemüveg. De az, hogy közelre szükséges e, azt csak úgy lehet jól megnézni, ha ki lesz tágítva a pupillája, vagyis elég rendesen el lesz lazítva a szeme.
Erre ma került sor. Mentünk érte háromra az iskolába, és még ott, az iskolafolyosón jól megmerényeltük, mert azonnal egy-egy csepp került a szemébe abból, amit kaptunk. Fél óránként kellett megismételni még háromszor. Balázs rendes volt, bevállalta ezt a cseppentős részt, mert én előbb nézem végig, ahogy varrják valamijét, mint hogy a szemébe csöpögtessek bármit is. Szegény, ahogy tágult a pupillája, úgy látott egyre rosszabbul, és zavarta a fény.
Ötre mentünk. Megnézték, eléggé kitágult, majd megvizsgálták a szemét.Ami ugyan már javult, de közelre még mindig kell neki a plusz 1,75 dioptria. Szóval,olvasáshoz, leckeíráshoz kelleni fog. Egészen biztos, hogy kinövi, kérdés, hogy mikorra.
Erik nagyon csalódott, ő már egyáltalán nem akart többé szemüveges lenni.. De remélhetőleg megérti, hogy az ő érdeke, hogy most még kitartson, és hordja, mert később majd megbosszulja magát ez a mostani dacosság.
Most ránéztem a monitor tetején a sávra, ahol megadtam a bejegyzés címét. És eszembe jutott róla, hogy ha most én lennék a híres-neves APG könyvek szerzője, biztosan tennék az akámilyen szinű falra egy fotómontázst Erik szemüveges korszakáról. :)