Nincs hét gondolata

Mert nincs téma. Altair szabadságon van. :D Vagyis gondolom, hogy szabadságolta magát.
Így aztán most ez egy olyan szombat, amikor saját magamtól kell kitalálnom, hogy miről is írjak. Nem is olyan nagyon könnyű ez, amikor csupa semmiség és mindenség van az ember fejében. A semmiségek még engem sem nagyon érdekelnek, a mindenségek pedig olyanok, amiket nem tudok úgy leírni, hogy jól érthető legyen, ráadásul fennáll a veszélye annak is, hogy megbántok vele valakiket. Amit pedig igazán nem szeretnék, úgyhogy erről sem fogok írni. Végül is nem kell mindig mindent megosztani, ugyebár.. :D
Jelentem, végre tökéletes rend van a sufniban a kincskeresés után. A szivattyú tökéletesen teszi a dolgát (még jó, hiszen éppen ezért vettük), úgyhogy visszakerült a szekrény is eredeti helyére. Az itt-ott elhelyezett mindenfélék újra rendesen a helyükre kerültek. Sőt, sosem látott rend van odabent. Remélhetőleg azért ezentúl ezt igen rendszeresen fogjuk látni, nem soha többé. Jó, ez már csak rajtunk múlik, mennyire leszünk rendszeretőek. De ezzel nem szokott gond lenni.
Aztán.. a hajam is megrövidült. Éppen a fele lett annak, ami volt. Egyébként nem sikerült hétre odaérnem, azon egyszerű oknál fogva, hogy fél nyolckor ébredtem. Mentségem, hogy valami őrült zagyvaságot álmodtam előtte. Az ébredés utáni második percben már a fodrásszal beszéltem, aki megnyugtatott, hogy semmi gond, menjek csak. Kicsit megütközve nézett rám, amikor mondtam neki, hogy mennyit vágjon, kétszer is visszakérdezett, hogy biztos vagyok e benne, mielőtt belevágott, de mondtam, hogy csak vágja.. meg nyírja fel, meg ritkítsa meg. Hihetetlen megkönnyebbülés volt ennyi hajat otthagyni neki. El is döntöttem, hogy ezentúl majd mindig ez lesz. Ősztől tavaszig megnövesztem, nyáron meg levágatom. :)
Egyébként műkörmöm sincs most. Lehet, hogy majd mire megyünk az esküvőre, megcsináltatom, de most hagyom pihenni. Az utolsó két alkalommal úgyis elég hamar elengedte a saját körmöm a másikat, gondolom azért alatta csak elvékonyodik a sajátom, meg a meleget is nehezen bírta. Ahogy izzadt a kezem, úgy potyogtak le sorban. Mondhatnám, hogy szétestem a melegtől.. :D
Ezt a szabadság-dolgot meg meg tudnám szokni. Jó sokáig bírnám. Ugyan nem vagyunk nagyon utazgatós-programcsinálós fajták, egészen jól elvagyunk itthon, sőt.. még szeretünk is itthon lenni, de még egy percig sem unatkoztunk. Szóval, tudnám értékelni, ha tartana még vagy három hétig. És nagyon jó érzés, hogy még egész jövő héten is ez lesz. :)