2012. márc. 26.

Itt ül az idő a nyakamon

Szó szerint. Kértem már szépen, hogy menjen, keressen magának más elfoglaltságot, de az a helyzet, hogy ez az idő, itt a nyakamon, nem elég, hogy nagyon komoly túlsúllyal rendelkezik, még süket is szegény. Mert akármit is beszélek, egyszerűen nem áll tovább.
Már második hete kínoz. Eleinte azt hittem, csak rosszul feküdtem. De aztán nem.. mert a nap legkülönbözőbb pontjain képes rámtörni úgy istenigazából. Először csak zsibbadt egy kicsit, ami ugyan nem kellemes, de még bőven az elviselhető kategória. Aztán a zsibbadás mellé jött egy olyan "tarkónvágtak" érzés, ami sokkal rosszabb, mert a fejem is fáj tőle. Aztán ez a kettő valahogy állandósult. Összeházasodtak, vagy mifene.
Pénteken röhögtem magamban, hogy na, nesze neked, Te idő, itt a nyakamon, majd holnap jól átállítjuk az órát, és így jártál, mehetsz, amerre akarsz. Hát... végül is az nevet, aki a végén nevet. És ez nem én vagyok jelen pillanatban.
Épp azon tűnődöm, hogy kéne szereznem egy olyan "sansz-gallér" nevű izébigyót, mert az tök jól esik, ha tartom a nyakam a kezemmel. Minden egyéb esetben fáj, zsibbad. Én meg ettől türelmetlen vagyok, és szédülök, és tele a hócipőm.
De most, kedves idő a nyakamon, menj el. Nem kellesz nekem ide.

3 megjegyzés:

  1. Sajnálom Dius!:-( És ez az idő most nem neked kedvez egy darabig! Vigyázz magadra, pihenj!:-)

    VálaszTörlés
  2. Köszi Eszter és Anikó. :)
    Sose legyen nagyobb bajom ennél. :)

    VálaszTörlés