2012. febr. 28.

Csak egyszer írom le

, hogy mit is jelent nekem a blogolás. Illetve, ez így nem igaz, mert előfordult már azért az eltelt években, említettem párszor, hogy mennyit jelent. Szelepként működik az életemben. És a szelepek azok olyanok, hogy a jó és a rossz ugyanúgy áramlik rajtuk. Így van ez itt is. Néha előfordul, hogy kicsit több a rossz, a negatív, mint a pozitív. Ilyenkor képtelen vagyok azt színlelni, hogy minden rendben van, és képtelen vagyok csupa szépről, jóról "öröm s bódottságról" írni, mert elsősorban őszinte vagyok. Még azon az áron is őszinte akarok maradni mindig, minden körülmények között, ha ezzel esetlegesen megbántok másokat. Tegnap jó tanácsként kaptam, hogy egy hétre függesszem fel a blogírást, mert csak lehúzok másokat a rossz hangulatú írásaimmal. (ugye előtte írtam arról, hogy nem vagyok jól) Sajnálom,ha bárkinek is rossz kedve lett miattam, igazán nem célom soha ilyesmi. Ugyanakkor ez itt az "én játszóterem", és itt előfordul ilyen. De nem haragszom meg, ha ilyenkor a pánikgombot használjátok az első három mondat után, ami ott található a képernyő jobb felső sarkában. Tudjátok, a kis piros x. :)))
Lehetne megoldás az is, hogy elhallgatom az ilyesmit, de azért én őszintén hiszem,hogy az is csak félmegoldás. Tudom, hogy van olyan olvasóm is, aki érdeklődve várja az ilyen híreimet, mert ő is "az én cipőmben" jár.
Ennyit erről. :)

És akkor még írok mást. Azt hiszem Heninél láttam (nem linkelem, mert zárt blog) egy olyan írást, amikor az ABC betűit vette sorba, melyik betű mit jelent neki. Hát most akkor én is játszok egy ilyet.
A- Arthur, életem első kutyája, akitől rengeteget tanultam, rengeteget kaptam.
B- Balázs, a nagy Ő, aki jelenti a mindent, a végtelent, és az örökkévalóságot.
C- Citroen Berlingo, az autó, amit én találtam magunknak, és amiért még életemben ennyi pénzt nem fizettem ki, mint érte, mire lejár a hitel
D- (becenév, amit nem írok ki, mert csak az enyém)
E- Erik, a legeslegközépsőbb fiam, aki megtanított "anyatigrisként" küzdeni, és Eszter, aki legleg marad..mindig
F- Freddy, a kiskutya, aki egy újabb mérföldkövet mutat a kutyás létben
G- Google, aki a barátom. :D
Gy- Gyerekek, akik nélkül nem is lennék az, aki vagyok.
H- Humor, ami nélkül élni sem érdemes
I- Írás. Fontos, és mindig fontosabb.
J- Jókedv, amiből kevés van, de több lesz.
K- Kereszt, abból is az egyiptomi, ami a legszebb szimbólum számomra és Keppra, ami nem a szívem csücske
L- Lány, aki sosem született
M-Munka, ami majd egyszer élvezet is lesz, nem csak kötelesség
N- Napsütés, éltető erő
O- Olvasás, a mindennapok része, és Olaszország, ahova egyszer majd elmegyek
P- Patrik, az első fiam. Ő tett minket családdá.
R- Roland, a szuperszenzitív fiam, aki mindig a kicsi lesz...
S- Segíteni, akinek csak lehetőségem van, amilyen módon lehet.
T- Telefon, a legfőbb kommuninkációs eszközöm
U-Unalom (mi is az?)
V- Vogue Kennel, Freddy szülőháza, egy jó kapcsolat kezdete
W- Whopper, Bármikor. :)
Z- (ide nem jut eszembe semmi)
Zs- Zsolti, aki mindig az életem része marad, és hiányzik.

Mástól is szívesen olvasom ám. :)

11 megjegyzés:

  1. Nem én voltam :)

    Részemről teljesen elfogadható mások rosszkedve, mert nekem is akad. Aki mást mond, hazudik. Főképp magának.
    A blogolvasás egyfajta kikapcsolódás, de épp az a sava-borsa, hogy nem tudod mit kapsz. Szemben a hálivúdi múvival. Ha Diusnak rossz a kedve, vagy rosszul van, akkor minden jót kívánva neki olvasom el az írását.
    Az ilyen vélemények azt juttatják eszembe, mikor valaki azt kéri egy baráttól, hogy ne a gondjairól meséljen,hanem beszéljenek másról.
    Számomra a barátság természetesen nem ez. És konkrétan jobban szeretem azokat a blogokat, amik érzésekről és szólnak, ami által megismerem az embert, nem kizárólag valami leírás a gyerekek cselekedeteiről és a "Mit főztem ma" kategória.

    VálaszTörlés
  2. Nem is én :)
    Én azért olvaslak, mert kíváncsi vagyok Rád, Diusra. Úgy ahogy van. És ebbe belefér a rosszkedv, a betegség, a nem mindig a topon levés...
    De nem kötelező az olvasás. Akinek valami nem tetszik, ne olvasson. Ha olvasott és nem tetszik, ne kommenteljen...
    Erre szokta mondani Apukám, hogy még jó hogy nem vagyunk egyformák, mi, emberek :)
    Szerintem ne fordíts rá több figyelmet, energiát, mint amennyit megérdemel...

    VálaszTörlés
  3. Én téged és Henit is azért szeretlek olvasni, mert olyan őszinték vagytok. Én nem mindig merem ennyire vállalni a nyűgömet,de próbálkozom!:-)
    Amúgy is, az utóbbi időben elegem van az álarcokból. Miért kell kifelé boldognak lenni, ha belül valami marcangol?
    Jó volt a lista...:-)

    VálaszTörlés
  4. Ugyan már, dehogy kell elhallgatni a rosszat! És dehogy "húzol le" bárkit is az esetleges rosszkedveddel! Azok járnak ide, akiket tényleg érdekel, mi van veled, miről mit gondolsz, stb. Akinek probléma, ha nem csak pozitívumot olvas itt, az bármikor elnavigálhat innen. Engem például sokkal jobban zavar az olyan blogszerző, aki minden bejegyzésében émelyeg, édeleg, nála/benne/körülötte mindig minden szuperjó, harmonikus, soha semmi panasz, semmi gond, csak az a baromi nagy tökéletesség. Na, ilyen élet és ilyen ember ugyebár nincs a valóságban, úgyhogy az ilyen blog olvasásáról pillanatok alatt le szoktam mondani.
    Írjál te csak mindenről, ami jólesik és ahogy érzed, ez a te blogod, ide azt írsz, amit akarsz. Mi meg jövünk és olvassuk, mert érdekel. :)

    VálaszTörlés
  5. Dius!
    Tudod, hogy nekem mindig erőt ad, ha téged olvaslak? Nem szeretem, ha mások azt mondják pl. az én helyzetemre (általában a 4 gyerek miatt), hogy "én nem bírnám", mert persze mindenki azt bírja, amit az élet oszt neki, de azért sokszor úgy gondolom, hogy sokkal jobban összerogynék, mint ahogy te teszed.
    És lehet, hogy a te igazi erőforrásod a blogolás, a "kiírás" magadból. Úgyhogy folytassa, Dius!!!

    VálaszTörlés
  6. Kedves Dius, köszönet, hogy beengedsz minket a nappalidba! És ha valakit zavar a téma, ami a nappalidban folyik, hát kicsit lépjen ki a teraszra, szívni egy kis friss levegőt meg nézni a csillagokat (merthát mindig este írsz, az írásaidnak is olyan esti beszélgetés hangulatuk van)
    És egybként is, ha valaki olvasni akar téged, ott kezdődik, hogy azt gépeli be odafentre a sorba, hogy ezisdius... Hát, ez is Dius. Ne legyél figyelemmel ránk, olvasókra. Ez a blog rólad szól.

    VálaszTörlés
  7. Dius, ez a Te blogod, amibe azt írsz amit akarsz. Ha rosszkedvről, arról, ha betegségről, arról, mi pedig olvassuk, és veled vagyunk.
    Én egyébként felnézek rád, hogy jóbanrosszban képes vagy írni. Látod, én ha már egy kicsit is padlón vagyok, akár egészségileg, akár lelkileg nekem akkor nem jönnek a szavak. Pedig akkor is mindig úgy ülök le a gép elé, hogy na most írok valamit.
    Szóval csak így tovább!

    VálaszTörlés
  8. Szeretem olvasni a blogodat, mert velem ellentétben, gond nélkül vállalod az érzéseidet.Sokat segítesz, hogy elengedjem görcseimet. Nem így lenne, ha csak a jót írnád le. Akinek pedig nem tetszik egyszerűen ne olvassanak.

    VálaszTörlés
  9. Egyetértek az előttem szólókkal, ez a te blogod, belőled táplálkozik. Ha éppen durrogni támad benne kedved, durrogtathatsz, ha öröm ér, örömködhetsz. Az, hogy mennyit és mit adsz ki magadból, az csak tőled függ. Akinek tetszik marad, a többinek pedig nem kell elolvasni. Jól csinálod, ne foglalkozz a rosszindulatú megjegyzésekkel. Egyszer mindannyiunkat utolér egy-egy nem építő jellegű kritika, ezeken át kell lépni...
    Nekem tetszik amit itt működsz, ez a betűs történet pedig kifejezetten tetszik! Lehet, hogy valamikor megcsinálom, még meggondolom... :)

    VálaszTörlés
  10. Kedves mindenki.
    Köszönöm Nektek a sok-sok kedves hozzászólást, és köszönöm, hogy elfogadtok olyannak, amilyen épp vagyok. :)
    Nagyon jól estek a szavaitok. :) A mai napsütéssel együtt csodatévő hatásuk volt. :)

    VálaszTörlés