2011. dec. 4.

Ajándékok

Mielőtt ma este leültem a gép elé, hogy válaszoljak egy email-re, meg aztán elolvassam az olvasásra váró blogokat, motoszkált a fejemben egy téma. Aztán tátott szájjal néztem, hogy Heninek is motoszkált valami hasonló a fejében, ő már írt is róla.
Nyilván nem nehéz mostanában ilyesminek eszünkbe jutnia, hiszen gőzerővel közeledik a karácsony. Minden magasztos érzése mellett azért, akárhogyan is, de szól az ajándékokról. A gyerekeknek nyilván van mindig. Mindig van valami vágyuk is, (bár tavaly még ez sem volt igaz) ha szerencsénk van, teljesíthető. Ha nincs, és túl nagy a kérés, az első nagy feladat, hogy megfelelő lobbi-programmal terelgessük a gyereket valami olyan felé, ami még belefér a budget-be. Amit az idén már el is kezdtem... lévén, Roland egy pandát szeretne. Még ott tartunk, hogy de ha nem lehet kapni bambuszt, akkor biztos megeszi majd a füvet is... szóval, jó projekt lesz ez.
A nagycsaládban nevelkedő gyerekek kivételes helyzetben vannak, speciálisan kivételesben. Egyfelől kevesebb jut nekik egymaguknak, másfelől a több kevés mégiscsak sok lesz a végén, és úgyis mindenki játszik előbb-utóbb mindennel. Szóval, ami az elején nem olyan buli, az a végén mégis az lesz. De ehhez azért nem árt, ha kapnak játékot.
Nálunk minden december úgy indul, hogy kijelentjük, hogy ide aztán játékot egy darabot sem... aztán végül én kezdem a szokásos "nótát", hogy "de Te minek örültél gyerekkorodban?" És végül aztán mindenkitől kap mindenki csak egy kis valamit.. a kis valamik a végére a fél szobát elfoglalják. :) De még eddig mindig akkora boldogság volt az arcukon minden újabb játék után, hogy tartok tőle, az idén is lobbizni fogok érte, hogy láthassam. :) Végül is, már nem lesznek sokáig ennyire kicsik.. és talán az utolsó igazán titokzatos karácsonyunk ez... ha Patrik előáll a farbával, azonnal Erik is tudni fogja (nem azért, mert Patrik elmondja neki, hanem mert olyan kíváncsi, hogy hallgatózni fog :D), és akkor már soha nem lesz semmi sem ugyanolyan. (ide kívánkozik egy újabb mély vágyakozó sóhaj, bárcsak még két kicsi jönne utánuk, nem csak egy...)
Aztán továbbgondoltam ezt, hogy milyen érdekes, hogy most mennyire tisztában vagyunk vele, hogy melyik gyerekünket mi teszi igazán boldoggá, mi lesz az, amitől talán soha többé nem múlik el a mosolya. Közben meg a szüleinknek velünk kapcsolatban erről már fogalma sincs. Anyám már kérdezte úgy egy hónapja, hogy mit vegyen. Én meg erre a kérdésre automatikusan rávágom, hogy semmit. Nem azért, mert ilyen jól nevelt vagyok, hanem mert vagyok még annyira gyerek, hogy szeressem a meglepetéseket, kiváltképp karácsonykor. Tényleg mindenünk megvan, és mindent meg is szerzünk, amit nagyon szeretnénk, előbb-utóbb össze szokott jönni a rávaló. Azért remélem, hogy majd amikor az én gyerekeim lesznek ennyi idősek még mindig fogom tudni a szívük vágyát, akkor is, ha már lesz melléjük egy-egy lányom is, aki biztosan sokat fog rajtuk még formálni-alakítani, hogy igazán jó pár lehessenek.
Szerintetek elmúlik ez a fajta gyerekre hangolódás, ha felnőnek? Vagy csak simán "ebben sincs szerencsém" és csak nálunk múlt el?

5 megjegyzés:

  1. Én is úgy gondolom, hogy a gyerekeknek a játék a legjobb ajándék amikor még kicsik. A ruhákat meg egyéb hasznos dolgokat meg úgyis meg kell venni, ha tetszik ha nem.

    VálaszTörlés
  2. Korán reggel a kávé mellett olvastam, de nem volt időm írni :)
    Nálunk is tele a szoba játékkal, igyekszem okosan és tartósat választani, de általában nem arra vágynak :)
    A Szüleim minden évben megkérdeznek hogy mit szeretnék, általában nem mondom el az igazat, a szivem vágyát, de az elmúlt két évben már tökéletesen kitalálták :). Én meg ott örültem a fa alatt, mint egy kisgyerek :). Igaz, olyan is volt, amikor nem jött össze nekik, de mindig minden nem sikerülhet, nekünk se sikerül. Szerintem ne vonj le túl nagy következtetéseket...

    VálaszTörlés
  3. Bea, hát így van ez. Örök és változatlan dolog ez. :)
    Kata, nem vontam le messzemenő következtetéseket, minden évben újra és újra reménykedem abban, hogy legalább valaki kitalálja egy titkos vágyamat. (amúgy tavaly volt ilyen, a barátnőm részéről)

    VálaszTörlés
  4. SZia!

    Hová küldhetnék mailt neked?
    Heni

    VálaszTörlés