2011. szept. 9.

Miért nem olvasok újságot?

Egyszerű oka van ennek: untat. :D Mindig vannak próbálkozásaim mindenféle nyomtatott sajtóval, hogy na majd azt.. de rendre úgy járok velük, hogy maximum két szám erejéig tud lekötni, aztán soha többet. Ez alól jelen pillanatban a Nők Lapja Psziché c. kiadványa kivétel, de a legutoljára megjelent már erősen hajaz arra, hogy maradnak benne olvasatlan cikkek.
Nem tudnak lekötni az egykaptafára készülő női újságok, már a nők lapját sem tartom olyan színvonalúnak, mint régen. A többi pedig szinte szót sem érdemel. A kreatív lapok eleve nem érdekelnek, lévén sem tehetségem, sem pénzem nincs az azokban szereplő remekebbnél remekebb ötletek megvalósítására.
A napilapok a legszörnyűbbek mind közül számomra. Nincs olyan, ami ne lenne mérhetetlenül átlátszóan szenzációhajhász, ráadásul, lehet engem nagyképűnek is hívni miatta, de a legtöbb újságíró, aki ezekbe a napilapokba ír, szerintem jobban tenné, ha inkább közmunkásnak jelentkezne.
A dolog másik fele, hogy az internet fénykorában a nyomtatott sajtó igen ritkán tud(na) újdonsággal szolgálni. A megjelenő hírek zömét már rég olvasta az ember az összes létező hírportálon, ha igazán nagy durranásról van szó, akkor a "hivatásos" bloggerek is írtak már róla.
De azon kapom magam, hogy egyre kevesebb közéleti, politikai cikket olvasok el a neten is. Az index a kezdőlapunk, ahányszor megnyitom a böngészőt, azonnal láthatom mik a fő hírek, de ritkán olvasom el végig. Ha mégis, akkor úgyis az a vége, hogy felhúzom magam azokon az eszement dolgokon, amik megtörténhetnek, úgyhogy jobban teszem, ha csak a címéig jutok el. Ellenben egyre többször kattintok blogos véleményekre, mert az viszont mindig jobban érdekel, hogy ugyanazt a dolgot, hányan, hányféleképp látjuk, hogy éljük meg, hogy vészeljük át.
És ezzel kapcsolatban kérdésem is van. Ti olvastok újságot? És miért nem? :P

4 megjegyzés:

  1. Nem olvasok. Még elektronikusat sem. Sem közéleti blogokat. És híradót sem. Ha valamiről kell tudnom, akkor azt a férjem elmondja, mert ő követ mindent. Felhúzom magam, rosszul érzem magam, hiteltelennek tartom. Úgy érzem, hogy féltudással születnek a cikkek, és zavar, hogy mi lehet a másik fele. Zavar, hogy az újságíró politikai beállítottsága - legyen az bármilyen -, véleménye, nagyobb súly kap, mint a tények. Ha a véleményével ütközik, egyszerűen figyelmen kívül hagy lényeges dolgokat. Egy nap alatt ugyanannak az ellenkezőjét is megírják, mert a másik oldal más tényeket hagy ki, tüntet fel hamis színben.
    Ha a Nők lapja vagy a Képmás a kezembe kerül, igyekszem rá időt szakítani, de általában elfelejtem :) .

    VálaszTörlés
  2. Nekem nem telhet el nap újságolvasás nélkül, kell érezzem azt a jellegzetes szagot, kell tudjam a híreket. Minden szerda a Nők Lapja vásárlásával kezdődik, és ha szerda este nem olvashatom el egyhuzamban, elvonási tüneteim lesznek:)
    Nem vagyunk egyformák, és így jó a világ.
    Csilla

    VálaszTörlés
  3. Kikocs, milyen igaz ez, valami ilyesmi motoszkál bennem is sokszor, hogy "féltudással, féligazságok birtokában" írnak valamit. Ráadásul engem pl. nagyon zavar, hogy egy csomó újságíró a saját véleményét írja úgy, mint valami megkérdőjelzhetetlen alapigazságot.
    De Csilla, ahogy Te is írod, így jó a világ, hogy másnak meg attól kerek, hogy olvassa a sajtótermékeket. :)

    Eddig akkor 2:1 a nemolvasók tábora (vagy nem rendszeresen olvasók), a többiek meg nem nyilatkoznak?

    VálaszTörlés
  4. Én általában nyáron több újságot veszek a kelleténél,és majdnem mindig megbánom- épp a fent említett okok miatt....ezek főleg napilapok voltak,de a női magazinokat is átlapozgattam,ha pecáztunk például - annyira más szemmel nézem,mint évekkel ezelőtt...a végén persze rájövök,hogy fölösleges pénzkidobás volt és elhatározom,hogy nem,soha többet de ez kb. a következő túránkig tart-és mindig elcsábulok egy egy szebb példány láttán...a Praktikát , a Beauty Forumot és a Lakberendezős újságokat viszont gyűjtöm.

    VálaszTörlés