2011. aug. 9.

Szállj velem...

Ha én lennék a svájci fizetőeszköz, egész nap ezt énekelgetném, az tuti.. De mivel nem vagyok az, sőt, jelen esetben sokkal több bajom van ezzel a fizetőeszközzel, mint amennyire elégedett vagyok vele, így nem hogy nem éneklem, hogy "szállj velem, még nem repültem senkivel..", hanem inkább csak csendesen sóhajtozom az árfolyamok alakulása hallatán. Már belenyugodtam, hogy ebben a hónapban sosemlátott összeg szerepel majd a csekken, amit kézhez kapunk hóvégén, mert holnapután számolják a törlesztőnket. Ami biztos, 260 Ft feletti árfolyamon fogják számítani, mert ahhoz valami orbitálisan nagy csoda kell(ene), hogy ne így legyen. Hiába lesz a középárfolyam esetleg "csak" 255 Ft közelében, mert épp valaki kitalált valamit, azért ami minket érint, mindig minimum 7-8, de inkább tíz forinttal több a középárfolyamnál.
Ilyenkor el sem tudom képzelni, mi lenne velünk, ha lakáshitelt törlesztenénk. Illetve de.. vagy felkötnénk magunkat, vagy éhen halnánk. Sok mindent mondjuk nem tehetünk. Fizetni kell, még három évig. Azt már, az eltelt öt év fényében, fél lábbal is kibírjuk, lesz, ami lesz. Nem bánnám, ha könnyebb lenne egy kicsit majd, de azt hiszem, az előzmények tükrében az a 230 Ft körüli árfolyam a minimum, ami rögzülni fog hosszú távra. És ugye milyen optimista vagyok? Mert a nálam okosabb emberek azt mondják, addig meg sem áll a szárnyalás, amíg utol nem éri az euro-t. Ne legyen igazuk.
Persze, eladhatnánk az autót, vagy visszaadhatnánk a banknak, lévén, luxuscikk. Nem létszükséglet. Elvileg. Gyakorlatilag, amikor vettük, az volt. Roli akkor lett kruppos, mi meg itt álltunk autó nélkül. A legközelebbi kórház is fél óra kocsival. Mentő meg hol van, hol nincs.. ne feledjük, ez Magyarország. Szóval nem luxusMercedest vagy Audit vettünk, hanem egy családi autót. Kettő millió forintért, svájci frankban hitelezve, mert nem is adtak mást.
Úgyhogy nem marad más választásunk, mint lélegzet-visszafojtva, néha káromkodva figyelni az árfolyam-ingadozásokat, majd kibontani az érkező csekket, és elballagni vele a postára. Akármennyi is. Ez van.
Minden sorstársamnak kitartást kívánok az elkövetkező időszak csekkjeihez. :(

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése