2011. jan. 7.

Nekem semmi nem jó

Jártatok már úgy, hogy árnyékként követtétek saját magatokat? Vagy ezt is csak az én skizoid hajlamom csinálja velem?
Hétfő kivételével, amikor még dolgoztam egész héten itthon lógattam a lábam. Pihentem. Volna. Ha hagyom magam. Fizikai értelemben amúgy tényleg pihentem. Meg most már talán mondhatom azt is, hogy meggyógyultam. Néha még eldugul az orrom, de ezt leszámítva jól vagyok.
Nem is értem az egészet, mi történik velem. Azt meg pláne nem, hogy miért. Minden rendben van itthon is, egyébként is. Úgy zártuk az évet, hogy minden függő dolog végére pont került. Fizetett a biztosító, be is jelentettük már a kocsit javításra, majd aztán műszakira. A házasságunk sosemlátott harmóniában működik. A gyerekek nagyjából lenyugodtak, jó sokat pihentek a téli szünetben. Mégsem jó nekem semmi ezek szerint. Mert miközben élvezhetném a rózsaszín felhőkön ücsörgést, még véletlenül sem ezt teszem.
Látszólag minden rendben. Látszólag. Belül meg ízekre boncoltam magam a héten. Kíméletlenül látom a hibáimat, a hiányosságaimat. A legfurcsább, hogy mindeközben olyan, mintha meghalt volna bennem valami. Nem tudok rájönni, hogy mi, vagy hogy mikor. Az okára pedig végképp nem.
Szerdán, miután szembesültem vele, hogy egy napnyi itthonlét máris komoly gyógyulást eredményezett, szembe kellett néznem azzal az önmagammal, aki most, ebben a helyzetben legszívesebben soha többé a lábát ki nem tenné a lakásból. Nem csak dolgozni nem mennék, sehova sem. Elfáradtam? Nem tudom.
Komoly félelem van bennem a január 25-i mri-vel kapcsolatban. Hiába akarok minden erőmmel arra koncentrálni, hogy minden rendben van, az agyam egy eldugott zugába már régesrég befészkelte magát a vezérhangya, amelyik azt sugallja, valami van odabent, ami nem odavaló. Bár tudnék pozitívabb lenni, és elhitetni magammal, hogy ez is csak egy lesz a sok-sok vizsgálat közül, amin már átestem. Talán még ennél is nagyobb baj, hogy már tovább is gondoltam a következményeket. Az egyetlen, amiben biztos tudok lenni, hogy meggyógyulok, akármi van is ott. Ezen kívül semmi másban nem vagyok biztos.
Megrendültem az oly megingathatatlannak vélt "hitemben" is. Nem tudom már magam sem, akarom e én azt az utat, vagy inkább nem. Néha dühös vagyok miatta, amiért olyan dolgokat is látok, amit más nem. Mert nem akarom látni. Nem akarom tudni. Emiatt egyelőre nem lépek tovább. Maradok a magam kétségei között, vagy ha úgy tetszik, a két világ között.
Egy ideje már nem  hiszem el, hogy tehetségem van az íráshoz. És nem is tudom, hogy gondoltam valaha is, hogy van.
Látom magamat kívülről. És nem tetszik, amit látok. Nem vagyok már jó barát, nem vagyok már jó anya, és jó feleség sem. Sem jó testvér, sem jó gyerek. Valahogy kifordult a világom a helyéről. Nem teljesen, de ahhoz eléggé, hogy megijesszen, és kétségek közé sodorjon, mert most aztán nem tudom, hol van az a bizonyos arany középút? Egyáltalán, van ilyen?
Ha most erre lehetőség lenne, elmennék medvének. Még lenne egy hónapom aludni. Addig meg hátha vissza is kapnám önmagam.

10 megjegyzés:

  1. "Nem vagyok már jó barát, nem vagyok már jó anya, és jó feleség sem. Sem jó testvér, sem jó gyerek. Valahogy kifordult a világom a helyéről"...

    Dehogynem! és ezt nem te mondod meg, hanem a barátok, a férj, a gyerekek, a testvér, a szülő. Mondtak ilyet? Éreztették ezt?

    Amúgy meg fura az idei év hangulata itt is :( lassan nekem is el kéne indulni munkát keresni, de ahhoz, hogy munkát találjak, ki kéne menni a lakásból...
    Be is kéne iratkozni egy suliba, de ahhoz is ki kéne menni a lakásból. Idén még alig voltam kint a lakásból, hogy lesz ebből munka, suli???

    Szép napokat!

    VálaszTörlés
  2. Dius, nem tetszel te nekem! Remélem, hogy ha egy kicsit több kukucskál be az ablakodon abból a mostanában ritkán látott égi jelenségből, amit napsütésnek hívnak és főleg, ha túl leszel azon az mri-n, talán olyannak érzed magadat majd, amilyennek mások látnak!
    Szeretettel,
    Szilvi

    VálaszTörlés
  3. Timi, nem, nem mondták, és nem is éreztették, sőt.. konkrétan ma ennek az ellenkezőjét mondták.
    Azt mondod,még arrafelé is van valami a levegőben?
    Nem tudok hozzászólni a blogodhoz, vajon miért? O.o

    Szilvi, még sosem hallottam a hangodat, de szinte hallottam a hangsúlyt annál az első mondatodnál.
    Remélem a skizo állapot erősen átmeneti, mert lassan magamat is utálom érte. A napsütéstől én is sokat remélek. :)
    Köszönöm az aggódást nektek.

    VálaszTörlés
  4. Off: melyikhez? nincs kommentablak vagy mit ír...

    on: hát látod,ők szeretnek, jónak tartanak!!! ez a legfontosabb!!!

    VálaszTörlés
  5. Minden van, megírom, elküldöm, és benyeli. Semmi hibát nem jelez amúgy, és nem értem.. lehet, hogy utál engem.
    A littlefrog-oshoz.

    VálaszTörlés
  6. Dius!Depis időszak ez ált. mindannyiunk életében.... (jó, tisztelet a kiv.)ez a korai sötét,a a napsütéses órák hiánya,monoton egymást követő hétköznapok,és akkor Neked még rájön a betegség is,ami igazán nem elhanyagolható...megértem ha rossz a kedved.
    Írd csak ki magadból,legalább tisztán látjuk,hogy micsoda jó anya,barát,testvér,feleség vagy!!!!
    Ne ostorozd magad folyton,nem érdemled meg,nem mondom,hogy ne nézz magadba néha,de az a Dius életvidám,pozítiv,jókedvű és olyan posztokat ír (amihez igenis van tehetsége nem is kevés)hogy ketté áll a fülünk.
    Minden rendben lesz az eredménnyel én tudom.....és nemsoká itt a tavasz! Fel a fejjel drága és hesegesd el a csúnya ünneprontó gondolatokat,nehogy Nekem itt bevonzál valami "bajt" irgum-burgum!

    VálaszTörlés
  7. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mi sokat beszélünk, így tudom a kételyeidet.
    Ez a pihenős hét már nagyon rádfért, remélem kicsit energiával is sikerült feltölteni magad. Azt hiszem ez a hét, arra a nagy kérdésedre is választ adott, hogy mi a jobb, dolgozni, vagy sem. (tudom, hogy ezt nagyon nehéz elfogadni)
    MRI miatt szorítok nagyon, ezt te is tudod, a vezérhangyát, meg úgysem tudom addig elűzni a fejedből.
    Írás-téma: szerintem ha kicsit megnyugszol, akkor újra előjön az önbizalmad. (nincs is kételyre okod, de ezt most úgysem hiszed)
    A jó barát/testvér/anya/feleség stb. témáról azt gondolom és ezt mondtam is neked, hogy de AZ VAGY!!!!
    Szívesen lennék amúgy én is medve, tojnék a világra, aludnék és a napsütésre boldogan/frissen/üdén előjöhetnénk :-)))

    VálaszTörlés
  8. Ilgya, legyen igazad a téli depivel kapcsolatban. Köszönöm amit írtál rólam, nagyon kedves vagy. A bevonzással kapcsolatban pedig igyekszem valami jót inkább...
    Eszter, én pedig abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy annak ellenére is a barátom vagy, hogy sokat beszélünk, és mindent tudsz rólam. :) Az elfogadás nem az erősségem, ahogy a feladás sem, tudod jól, bár tény, hogy ez után a pihenős hét után legszívesebben soha többet nem mennék el itthonról.
    Aludhatunk egy barlangban... legalább néha mikor megébredünk beszélgethetünk is. :)

    Nagyon köszönöm mindannyiótoknak a kedves biztatást. Sokat jelent, hogy vagytok.

    VálaszTörlés
  9. Remélem mielőbb kilábalsz a depiből! Meríts erőt, kedvet a családodból, a gyerekeidből, a szeretteidből, és menni fog! Fel a fejjel!

    VálaszTörlés
  10. off: bocs, most jutottam újra blogoldalhoz és megnéztem, ott figyeltek valamiért spamok között. de vajon miért :( sajnálom, hogy nem vettem észre előbb, de még értesítést sem kaptam róluk, hogy van valami :(
    most már ott vannak! :)
    köszi és bocsi!
    és nem utál az, csak néha bolond a wordpress :)

    VálaszTörlés