2009

Milyen volt?
Nem is tudom... hiszen olyan sok minden történt. Akik egész évben mellettem voltak akár élőben, akár virtuálisan, azok tudják. Az év eleje kicsit húzós volt,pedig jól indult azzal a negyedik szülinappal, de aztán  sok volt a veszekedés, a vita, a rohanás, a hiába reménykedés. De történt váratlan és meglepő dolog is, amikor második lettem azon a novellapályázaton..  Aztán ahogy jött a tavasz, úgy lehiggadtunk mi is.A március közepén megejtett családi kirándulás új távlatokat nyitott mindannyiónk életében, legalábbis egy jó időre, a házassági évfordulónkat ennek megfelelően már úgy ünnepeltük, ahogy illett. :) Tavasszal hét éves lett a középső gyermekünk, visszavonhatatlanul és végérvényesen abba a korba lépett, amikor már sokkal inkább iskolába való, mint oviba, így aztán be is iratkoztunk. Közben én is újabb születésnapot ünnepeltem, de legalábbis megemlékeztünk róla, mert éppenséggel sok ünnepelni valót már nem találok abban, hogy korosodom. Erik ballagása napját majdnem elrontotta az értesítés az iskolából, miszerint nem oda vették fel első osztályba, ahova szerettük volna, meg is fellebbeztem, de eredménytelenül. Ezen elagyalgattam pár hétig pro és kontra, aztán belenyugodtam, hogy nem tudok rajta változtatni. A nyár a szokásos gondtalansággal és pár strandolással telt. Volt pár nehéz napunk is, meg persze jártunk a fogorvosnál is, de alapvetően jól telt, ahogy szokott. Szeptemberben Erik is megkezdte az iskolát, az első napok nehezen teltek, de aztán belerázódott, ahogy kell. Patrik negyedik osztályos lett, szeptembertől már emelt szinten tanulja a matekot, és eddig jól megy. Rolikám továbbra is népszerű az oviban, bár ő annyira talán nem szereti, mint tavaly, de talán csak jobb szeretne itthon lenni mindig velem. Ősszel én is dolgoztam ismét pár napot, amitől persze féltem, de végül nem volt gond belőle, és nem is tartott sokáig. Azóta ismét várom a jószerencsét e téren. A két utolsó hónap pedig úgy elröppent, hogy jóformán semmire sem emlékszem belőle. :)
Összességében nem mondom, hogy rossz évünk volt, mert nem volt ez az. Mi is megküzdöttünk azokkal a mindennapos nehézségekkel, amikkel még rajtunk kívül pármillióan a válság hatására. Mi is eldilemmázgattunk az oltás-kérdésen hetekig, aztán mellette döntöttünk. Mi is vitáztunk, veszekedtünk, sírtunk, mint bárki más. De beszélgettünk is, szerettük is egymást, és nevettünk is sokat. Sokkal többet, mint nem. És ez a lényeg. :)
Jövőre sem kívánok magunknak mást. Megelégszem azzal, ha minimum ilyen lesz, mint az idei. Ha kicsit jobb lesz, persze nem fogok megsértődni. Ha sokkal jobb lesz, akkor esetleg meglepődöm majd, de mivel jól bírom a meglepetéseket, ez sem fog gondot okozni. :)

Nektek pedig, kedves olvasóim, kívánom, hogy minden, ami az idén nem teljesült, teljesüljön. Minden, ami az idén rossz volt, kerüljön el benneteket. És teljen a 2010-es év sok-sok boldog pillanattal, sok-sok nevetéssel, egészségben. :)