2009. júl. 9.

Hátborzongató

Nagyon hülye téma következik, de miután most épp ez foglalkoztat, így leírom. Aztán aki olvassa, és sok(k) neki, nyugodtan hagyja ki.
Szóval ma reggelre az egyik kertszomszédunk meghalt. Na nem csak úgy simán beteg volt szegény, és emiatt.. hanem felakasztotta magát. Ami önmagában számomra elfogadhatatlan dolog. Mármint az öngyilkosság. De nem is annyira ez, amiről írni akarok. Sokkal inkább az ilyen halálesetek előfordulásának gyakorisága a környékünkön úgy egy négyzetkilométeren belül. Ez a behatárolt terület így ugye elég mikrokörnyezet. És tényleg hátborzongató, hogy mindenhol volt legalább egy ilyen. Minimum 10 ilyen történt, de lehet, hogy több, mert bevallom, nem álltam neki utánaszámolni pontosan. De mégiscsak sokkoló kicsit, mert olyan, mintha lenne itt valami a levegőben, ami erre késztet embereket. Mondjuk csak és kizárólag férfiakat. És csak és kizárólag középkorú, illetve idősödő férfiakat. Nem tudom, lehet, hogy máshol is van ilyen, de számomra ez elég ijesztő. Azon túl, hogy mint fentebb írtam, számomra elfogadhatatlan, hogy valaki így vessen véget az életének. El sem tudom képzelni, hogy épeszű (bár, az igazsághoz hozzátartozik, hogy egytől egyik alkoholt nagyon szerető emberek voltak) ember egyik pillanatról a másikra úgy határozzon, hogy köszöni szépen, ennyi elég volt.
Na, mindegy, lényege az egésznek csak az, hogy számomra tényleg hátborzongató, hogy ez egy ilyen környék. Nem is hallottam még ilyenről, ahol ilyen halmozottan fordulnak elő ilyenek. Nem mintha az megnyugtató lenne, sőt, nagyon remélem, hogy tökéletesen egyedi hely ez. Magyarázat nincs rá. Ami nyilvánvaló. Csak olyan fura, és olyan hülye érzéseket váltott ki belőlem, hogy muszáj volt írnom róla.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése