2009. márc. 31.

Vega?

Ez a sztori még vasárnapi, de még mindig motoszkál bennem az "élmény", így aztán írnom kell róla. Szóval, vasárnap reggel, óraállítás utáni kába állapotban ébredés.. és viszonylag gyorsan magamhoz térés, mert nem csak magunknak kellett főznöm, apósomnak is megígértem, hogy feltekerem neki a cordonokat, amit ő szeretne ebédelni.
Bevallom, az első kávé után is még kicsit béna voltam, de gépiesen nekiálltam elővenni a húsokat a hűtőből, krumplit vagdosni, meg ilyenek. Aztán bontom a csirkehúst, amit szombat délelőtt vettünk. Csirkecombfilét, mert tök mindegy, hogy én csontozom, vagy más, ugyanott vagyunk árban... de ez nem is lényeg. Szóval, vettünk két tálcával (merthogy csak ilyen előrelefóliázottat árulnak), az elsőt kibontottam, kiszedegettem belőle a husikat a tálba, hogy megmossam. Kibontom a másodikat... és majdnem rosszul lettem. Az a bűz, ami megcsapta az orromat, kibírhatatlan volt. És pillanatok alatt elárasztotta az egész lakást. Kb., mint a záptojás (ahhoz is volt szerencsém egyszer). Persze, rögtön kidobtam, még a macskákat sem áldoztam fel a büdös hús megevésére, és arra sem vettem a fáradtságot, hogy visszavigyem. Megvolt a blokk, de megegyeztünk a párommal, hogy ismerve a szupermarket személyzetét, nem érdemes... mert biztos, hogy először meggyanúsítanának, hogy ez nem is az a hús, amit ott vettünk.. és kinek van ahhoz kedve, hogy vasárnap éhgyomorra, és mindössze egy kávéval ilyesmin vitázzon? (biztos van mondjuk, aki bevállalta volna) Mindegy, szóval a hús ment (nem, nem a levesbe) a kukába, a többiből készült az ebéd. Megcsináltam, de majd belepusztultam egész délelőtt, hogy mindenhol éreztem a szagot (pedig állítólag nem érződött semmi), és biztos, hogy gyomorrontással küszködtem volna, ha ennem kell belőle. Ha nem maradt volna pár szelet karaj a cordon tekergetés mellett, tuti, hogy csak köretet ettem volna. És igen komolyan elgondolkodtam rajta, hogy mennyivel jobb is lenne vegetáriánusnak lenni... igaz, a rohadt karfiolnak sincs sokkal különb szaga.
Azt mondjuk nem tudom, mikor leszek képes újra csirkehúst enni, egyelőre, ha rágondolok is a hideg ráz, és mérhetetlen undor kap el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése