De nem ám.. Kivételesen nem utáltam (annyira). Sikerült felkelni, életet lehelni magamon kívül a gyerekekbe is, egészen rövid idő alatt. Najó, hát könyörögtem vagy húsz percet, mire az iskolás már nem aludt ülve, és az ovisok is hajlandóak voltak előmászni a meleg takarók alól.
Aztán mikor már mindenki ott volt, ahova mennie kellett, gondoltam, akkor mossunk, ha már hétvégén kicsit lazultam e téren. Bepakoltam a ruhákat annak rendje-módja szerint, bele a mosópor, öblítő, program beállít, gomb megnyom, ugye ez már álmomból felkeltve is bármikor menne... ajtót behúztam, hogy ne hangoskodjon miközben a párom alszik. Elmosogattam a konyhában, aztán a fürdő előtt elhaladva gyanús volt a csend. Benéztem, mosógép eszeveszett villogó hibaüzenettel adta tudtomra, hogy ő bizony nem mos. Na, gondoltam, fene azt az intelligens pofádat, ha még sztrájkolni is képes vagy. Első körben megfejtettem, hogy az a baja, hogy áll alatta a víz.. elráncigáltam a helyéről, feltöröltem, gondoltam, most már talán megfelelnek a körülmények neki, újra bedugtam, újra beindítottam. Hát nem... nem voltak megfelelők, kb. egy perc alatt már megint villogott. Oké, gondoltam, azért kettőnk közül még Én vagyok az intelligensebb... kiszedtem a szűrőt, kipucoltam, visszatettem, gondolván, hogy esetleg eldugult, és azért derogál dolgozni. Újabb próbálkozás, egy perc alatt az újabb hibaüzenet "FA", vagyis aquastop hiba. Itt feladtam, és fejet hajtottam, mondtam, oké, b..g, Te nyertél, akkor ne mossál, megvárjuk a férfit hozzá. És lőn, férfifelem felébredt, mosógépet megdöntötte, kifolyt belőle még egy kevés víz, és aztán fogta magát, és már mosott is. Gondolom, a mosógépem is nőnemű, és férfiember kellett neki a megdöntéshez. :-D Meg hát annyira intelligens a drága, hogy ha a belsejébe víz kerül, valami tálca jelzi, hogy mennyi, és bizonyos mennyiség után zárlatelkerülés miatt letilt. Lényeg, hogy végül működött. És kimosott.
Gyermekeim legnagyobb örömére ma mindenki hazaérkezett ebéd után. Én annyira nem örültem neki, mint ők, várt ránk egy (tor)túra a bőrgyógyászatra. Ami nem azért megpróbáltatás, mert bárki is viszolyogna tőle, hiszen ő az az orvos, aki akár a vasárnapi ebédasztalnál is abszolút megférne, olyannyira megszokott az arca is, a hangja is, mondhatnám, mint egy keresztapa.. Viszont épp ezért megpróbáltatás, mert olyannyira felszabadultan viselkednek a váróban is, és bent a rendelőben is, hogy már-már ciki. Mindenki egyszerre beszél, mutatja, hogy épp mi van rajta, és közben kéne figyelni, hogy tudjam, melyik mennyire erős szteroid, és mi után mi következik majd sorrendben, és melyiket hova kell kenni. Mert az egy dolog, hogy "szagról" megmondom, mi van benne, de nem árt betartani az instrukciókat. Azért megoldottuk. Távoztunk fejenként négy darab recepttel.... és az ígérettel, hogy most már tavaszig ez lesz az utolsó ilyen sz@r állapot. Hát, úgy legyen.
Hazaérkezés után villámgyorsan nekiálltam kaját gyártani, mert mindenki éhen akart halni. De, mintha csak Siva lennék, nagyon gyorsan elkészültem, és a korai vacsora, vagy akár kései ebéd közben mindenki mesélt, beszélt, miközben a kaja meg csak fogyott.. a pocakok meg megint nőttek. :-D
És ma örömöt szereztek nekem egy meglepetés-bejelentéssel. :-) Eddig titok volt, pedig már mondogatom egy ideje... Szóval a héten csak ma, és vasárnap kell egyedül aludnom. :-) Mert a fennmaradó időben szabadságon lesz a párom. :-) Ránk fér. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése